Leirás
A revíziós mozgalom egyidős a trianoni szerződéssel. Sőt valamivel idősebb is annál. Még messze voltunk attól, hogy Magyarország képviselőit a párizsi béketanács elé meghívják, amikor már megalakult a Terület Védő Liga, és egyik tiltakozás a másikat érte az ország földarabolása ellen. A küszködő magyar békedelegációnak kívánt a Pesti Hírlap segítséget nyújtani azzal, hogy 1920. február nyolcadikán sok ezer példányban szétküldött a világba egy magyar, francia, angol és olasz nyelven nyomtatott Pesti Hírlapot, amelyben Horthy Miklós akkori fővezérrel, Huszár Károly miniszterelnökkel és Csernoch János hercegprímással élükön, a magyar közélet kitűnőségei vonultak föl a tervezett béke igazságtalanságai ellen, így: Wekerle, Andrássy Gyula, Wlassics, Szterényi, Teleki Pál, Herczeg Ferenc stb. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a Pesti Hírlapnak ez a külső kiállításban is formás, térképekkel és grafikonokkal díszített négynyelvű száma minden magyar revíziós propagandairatnak és könyvnek az őse. Három hét sem telt el a békefeltételek nyilvánosságra jutása óta, amikor a Pesti Hírlap ebben a külön kiadásában heves támadást intézett ellenük. A három különböző idegen nyelven nyomtatott példányokat megküldték a legfőbb béketanács tagjainak, minden angol, olasz, francia miniszternek, az angol, olasz, francia parlamentek tagjainak, a nemzetközi politikai élet kimagasló alakjainak, a nagy világlapoknak és így tovább. (Arra az ellenséges és fagyos légkörre, amelyben a trianoni béke megszületett, jellemző, hogy a sok ezer példányban szétküldött propagandaszámra aránylag nagyon kevés külföldi levél érkezett. ) A korabeli plakát még 1920. június 4-e előtt készült, ez a magyarázata annak, hogy nem a későbbi döntésnek, hanem a "tárgyalás" éppen aktuális állásának megfelelő határok szerepelnek rajta. Ma már jól tudjuk, hogy sem a tiltakozás, sem a józan érvelés nem hatott a diktátum megalkotóira. A magyar közvélemény már az aláírást követő pillanattól kezdve követelte az elfogadhatatlan ítélet megváltoztatását, és ennek megfelelően a revíziós mozgalom és a revíziós propaganda is egyre erőteljesebbé, egyre szervezettebbé vált, egyre inkább kibontakozott. A trianoni béke aláírásának percében tiltakozásként az országban megkondultak a harangok, a közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket, iskolákat. Az elszakított területek menekült magyarsága a béke aláírásának napján tüntető fölvonulást rendezett Budapesten, a nemzetgyűlés ülését a gyász jeléül fölfüggesztették. Másnap a nemzetgyűlésen Czettler Jenő Magyarország 36 legnagyobb egyesületének megbízásából tiltakozást olvasott föl a békeszerződés aláírása ellen. Az elnök pedig kijelentette, hogy a nemzetgyűlés a fölolvasott kiáltvány minden betűjével egyetért. A Pesti Hírlap a béke aláírásának alkalmából statisztikai adatokkal és magyarázó szöveggel bőven ellátott térképalbumot adott ki azzal a céllal, hogy a nemzetben az öntudatot és a lelkek erejét megszilárdítsa. A Pesti Hírlap egyébként vezércikkeiben hevesen küzdött úgy a szerződés aláírása, mint ratifikálása ellen. Még júniusban pályázatot hirdettek az ország régi határainak visszaállítására buzdító ima és jelmondat megírására. A díjnyertes Papp-Váry Elemérné (1881-1924) "Magyar Hiszekegy" című verse lett. Az elemi iskolákban a gyerekek naponta kétszer elmondták - a tanítás előtt és után. A díjnyertes jelmondat: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország", a Trianon szóból (tria non = három nem) is jelszó lett: "Nem, nem, soha!". Az irredenta mozgalom céljaira nagy számban készültek plakátok, képeslapok es egyéb képzőművészeti alkotások. Budapesten a Szabadság téren - alig több mint fél évvel a trianoni békeszerződés aláírása után - 1921. január 16-án ünnepi mise keretében avatták fel a négy elszakított országrészt szimbolizáló szoborkompozíciót. A kortárs szemlélő ilyennek látta őket: az 'Észak' című emlékmű főalakja 3 méter magas, keresztrefeszített Hungária. A hozzásimuló fiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi az anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védi, emlékeztetvén arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban tótok is küzdöttek. Alkotója Kisfaludy Strobl Zsigmond. A 'Dél' című szobron karddal és a magyar címerrel díszített pajzzsal védőleg áll a Délvidéket jelképező svábleány védelmére. Az előtte lévő búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát, a Bácskát és a Bánságot jelképezik. Szentgyörgyi István műve. A 'Kelet' című szobron az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér a megtorlás pillanatát várva felszabadítja a bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező - kezében az országrész címerét görcsös reménységgel szorító - alakot. Pásztor János műve. A 'Nyugat' című szoborcsoporton az ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. Térdre hullva borul a magyar szent Koronára, s míg jobbjával a nyugati vármegyék címerpajzsát öleli magához, addig baljával görcsösen tartja a nagy magyar kettőskeresztes pajzsot. Fölötte áll Hadúr alakja, kezét nyugtatva az ifjú címert szorító karján - jobbjában védően tartva a nemzet pallosát. Arcán kemény dac, hit és önbizalom. Lábainál szárnyait repülésre tárva a Turul. Sidló Ferenc alkotása."
Az irredenta mozgalom dalok, indulók formájában a zenében is megnyilvánult. A legnépszerűbbé és a leghatásosabbá, mintegy a mozgalom "himnuszává" Vincze-Kulinyi: Hamburgi menyasszony című operettjének "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" kezdetű dala vált. A külfölddel szemben kezdetben még nem lehetett jól megszervezett akciókról beszélni: egy-egy külföldön tartott előadás, külföldi vendégek fogadása Budapesten, külföldi újságokban elhelyezett újságcikkekre szorítkozott a propaganda. 1927. június 21-én jelent meg a Daily Mail-ben a "Magyarország helye a nap alatt" című cikk. Ettől a naptól fogva a magyar ügynek van méltó szószólója a világ közvéleménye előtt. A Daily Mail kétmilliós példányszámban hirdeti a magyar igazságot és Rothermere lord, aki a nemes ügyért való küzdelembe egyre jobban belemelegszik, nagyszerű szívóssággal és a tárgy csodálatosan alapos ismeretével veri visz-sza az ellene megindított ellenoffenzívákat. Lord Rothermere, mielőtt első cikkét megírta, úgy érkezett Budapestre, mint egy ismeretlen és előkelő idegen. Nem kereste az úgynevezett "illetékes körök"-kel való érintkezést. A maga szemével akart látni, a saját fülével akart hallani. Véletlenül tanúja volt egy revíziós népgyűlésnek, amelyet a Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Vigadóban rendezett. S - amint ezt később maga megírta - abból az elszántságból, abból az elkeseredésből, amely ezen a népgyűlésen megnyilatkozott, látta, hogy itt az idő az akció megindítására. Bethlen István egy parlamenti beszédében igen meleg hangon emlékezett meg a Daily Mail-ben megkezdett akcióról, Herczeg Ferenc pedig mozgalmat indított, hogy a magyar nemzet sokszázezer aláírással üdvözölje Rothermere lordot. A sokszázezer aláírás természetesen igen hamar összegyűlt, s a Magyar Revíziós Liga küldöttsége Nagy Emil és Vermes Béla vezetése alatt, 1927. november 10-én, Londonban átnyújtotta Rothermerenek a huszonöt kötetre terjedő díszalbumot, mely nem kevesebb, mint egymillió-háromszázezer aláírást foglalt magában. A Magyar Revíziós Liga maga is Rothermerenek köszönheti létrejövetelét. Rothermere sürgette egy olyan állandó szerv megalkotását, amely az egész nemzet minden rétegét csoportosítja a revízió egyértelmű követelésében. A Pesti Hírlap 50 éves jubileuma alkalmából Légrády Ottó dr. főszerkesztő úgy határozott, hogy a Pesti Hírlap legméltóbb módon azzal róhatja le háláját közönsége, Magyarország legnagyobb olvasótábora iránt, ha a külföld tájékoztatására olyan, a trianoni békediktátum igazságtalanságát és tarthatatlanságát kimutató propagandamunkát ad ki, amely tartalmával, újszerűségével és kiállításával leköti mindazok figyelmét, akiknek kezébe kerül. Magyar politikusok, újságírók és művészek lelkiismeretes, gondos munkája után, 1930. szeptemberében elkészült a revíziós díszmunka. Bíborszínű vászonkötés, arany medaillonjában a keresztre feszített Nagy-Magyarország töviskoronás jelvénye, alatta aranybetűkkel, a négyféle nyelven készült kiadás szerint, a cím: Gerechtigkeit für Ungarn! - Giustizia all' Ungheria! - Justice for Hungary! - Justice pour la Hongrie. Az albumot megküldték számos hazai és külföldi közéleti személyiségnek
Székely himnusz
Ki tudja, merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen?
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillagösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha!
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár s török dúlt a labanc leigáz.
Jussunk e honban magyar-székely földön
Szabad hazában, éljünk boldogan!
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át?
Jöjj hát királyunk, itt vár a te néped,
Székely nemzeted Kárpát bérceken!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Háborgó szélben, zúgó tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt istenünk!
Édes szűz anyánk könyörögve kérünk:
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban székely-magyar földön,
Szabad hazában, éljünk boldogan!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Oláh igában, meggyötörten él.
Szemünk a korbács százszor eltalálja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt istenünk!
Szathmáry István:
TRIANONT LEDÖNTJÜK
Árpád büszke népe, soha ne feledd:
Csonka, rab hazában élned nem lehet,
Szégyen lenne sorsod, becstelen halál,
Hogyha szolganépként láncot hordanál.
Ellenség tiporja most a szent rögöt,
Melyet hős apáid vére öntözött,
Hős apáid vére nem hiába hullt:
Nagy, szabad hazáról szól a drága mult.
Szép turul feszítsd ki végre szárnyadat,
Hosszú téli éjre is jő virradat,
Hajnal fénye vár majd, nem sötét ború,
Kárpátok hegyorma, égi koszorú.
Új munkába kezdjen milliónyi kar,
Új, nagy eskü zengjen, mint a szélvihar,
Hisz velünk az Isten és az ősi jog:
Trianont ledöntjük, zászlónk győzni fog!
|
