|
Felvidék:Fejlődés határok nélkül |
|
|
|
Írta: admin
|
|
2007. July 08. |
A nemzetek határokon átívelő egyesítésének programját nemcsak a polgári kormányok hazafias szándékaként lehet elkönyvelni.
Párkány és Komárom között félúton, a Duna szlovák oldalán fekszik Dunamocs (Moca) község. Itt a rendszerváltás előtt a szlovák katonák még laktanyából figyelték a határt, és járőrhajók köröztek a folyón, nehogy valaki törvénysértő módon jusson át az egyik baráti országból a másikba. 2006 tavaszán magyar-szlovák egyezmény alapján, az EU támogatásával vízi határátkelőhelyet nyitottak az itt élők és a turisták számára. A korábban egymástól hermetikusan elzárt, csak ötven kilométeres kerülővel megközelíthető Dunaparti községek között most már csónakkal, kajakkal (vagy akár úszva) is át lehet jutni, személyi igazolvány birtokában. A szomszédos községben, Karván a korábbi járőrhajót gyalogos-kerékpáros komppá alakították, amellyel a szemben lévő Süttőre utazhatnak át a helyiek. Kevés befektetéssel és kölcsönös bizalommal tehát meg lehet szüntetni a Trianon okozta szétszakíttatást.
Az Európai Unió az INTERREG programmal segíti elő az országhatárok két oldalán fekvő területek együttműködését, hogy ezzel megteremtsék az egységes belső piacot és a határok nélküli Európát. Története 1990-ig nyúlik vissza. Az INTERREG (Transzeurópai együttműködés a kiegyenlített fejlődésért) egyike az Európai Unió közösségi kezdeményezésű programjainak (Community Iniciative Programmes, CIP). Ezek horizontális jellegűek, azaz a költségvetést az EU központilag határozza meg, a programokhoz kapcsolódó pályázatokat közvetlenül az Európai Unió illetékes szerveihez kell benyújtani, és központilag bírálják el őket.
Hazánk összesen nyolc INTERREG programban vett részt 2004 és 2006 között, és több mint 17 milliárd forintot (68,6 millió eurót) fordíthatott e célokra európai és hazai forrásokból. Az új költségvetési időszakban, 2007 és 2013 között az Európai területi együttműködési program nevet viselő kezdeményezés keretében körülbelül 100 milliárd forint támogatást lehet majd elkölteni. A program finanszírozását 85 százalékban az EU regionális fejlesztési alapja, tíz százalékban a részt vevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai szavatolják. A fennmaradó öt százalékról a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek gondoskodnak minden egyes konkrét projektumnál.
CÉLKERESZTBEN AZ ÖNKORMÁNYZATOK
Ahhoz, hogy az uniós támogatásokat minél hatékonyabban lehessen igénybe venni, szükség van a szomszédos tagállamok stratégiáinak ismeretére. De Blasio Antonio fideszes európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta: kora ősszel konferenciát szerveznek arról, hogy miként lehetne összehangolni Magyarország és a szomszédos államok fejlesztési terveit. E törekvések kiemelt alanyai az önkormányzatok, amelyek stabil, önálló fejlesztési potenciállal rendelkező, közösségi politikai érdekeket is hordozó alakulatok. De Blasio Antonio szerint a Brüsszelből érkező támogatás alapjában véve nem kevés, de a pénznek mindig akkor van értéke, ha azt értelmes és hasznos, fenntartható projektekre, beruházásokra költjük. A közös projektek végső célja, hogy a határ mindkét oldalán javuljon az életminőség és újra szerves kapcsolatok alakuljanak ki a szétszakított régiók között.
|
