|
|
|
Csak etikai vétek? |
|
|
|
Írta: admin
|
|
2007. July 13. |
A Magyar Nemzet és a Népszava is nagy figyelmet szentel ma Gémesi Ferenc tegnapi sajtótájékoztatójának, ahol éppen a Magyar Nemzetben megjelent konkrét kifogások, erdélyi és kárpátaljai konkrét esetek kerültek szóba. Ma mindkét napilap újra visszatér a Szülőföld Alap támogatási rendszerét érintő témához.
Csupán Etikai Vétek? − Határon túli támogatások: cáfolt politikai részrehajlás
MN 2007.07.13.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért is felelős szakállamtitkára tegnap cáfolta, hogy politikai szimpátiák alapján történik a Szülőföld Alaphoz benyújtott határon túli pályázatok elbírálása, az egyes döntésekkel kapcsolatos etikai kifogásokat azonban nem tartotta alaptalannak.
Lapunk csütörtöki számában részletesen számolt be azokról az Erdélyből és Kárpátaljáról érkező bírálatokról, amelyek szerint az új támogatási rendszer nyomán leplezetlen részrehajlás mutatkozik meg a pályázati pénzek szétosztása-kor. Civil szerveztek, illetve különböző lapkiadók vélik úgy, hogy gyakorlatilag csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut támogatás. Az erre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Gémesi Ferenc tegnapi sajtótájékoztatóján a Szülőföld Alap (SZA) határon túl működő kollégiumaira hárította a felelősséget, hiszen — mint mondta — ők döntenek a pályázatokról. Követelmény ugyanakkor, hogy az elbírálásoknál szigorú összeférhetetlenség érvényesítésével válasszák szét a politikát és a szakmát – tette hozzá. Lapunk konkrét ügyeket vetett el a szakállamtitkárnak, kitérve arra, hogy a budapesti kormányt, illetőleg az RMDSZ-t bíráló újságok-nak egyetlen fillér támogatás sem jutott, ugyanakkor két és fél millió forinttal támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt, amely mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta kiadó húzódik meg. Botrányos helyzet alakult ki Kárpátalján is, ahol 19 milliós támogatásban részesült a Horváth Sándorné nevével fémjelzett, ötven tagot számláló Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját az egyesület vezetőjének férje, az MSZP-hez közel álló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) delegáltja képviselte. De jókora szelet jutott a támogatásokból az Intermix kiadónak is, amelyet történetesen Dupka György UMDSZ-alelnök irányít. A szakállamtitkár szerint jogi össze-férhetetlenségekről nem lehet szó, az ügyek etikai része pedig a helyi döntéshozókra hárul.
Gémesi úgy vélte, a nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben, az újítást elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták, így például az a tény, hogy Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-től csatlakozott az EU-hoz, Románia pedig 2007-től vált taggá.
Bukásra ítélt kormány − Orbán: A kabinetnek nincsenek nemzetpoltikai céljai
MN 2007.07.13.
Magyarország ma gazdaságilag, a biológiai megújulás szempontjából és lelki értelemben egyaránt gyenge ország, mivel jelenlegi vezetői csak kisszerű keretekben képesek gondolkodni, nem hisznek sem a magyar történelem, sem Magyarország jövőjének nagyszerűségében – nyilatkozta az erdélyi Krónikának Orbán Viktor. A kolozsvári napilap mai számában megjelenő interjúban a volt kormányfő kijelenti: „Az országot nem vezetheti olyan erő, amely el-veszítette szavahihetőségét, és semmibe vette az embereket. Aki ezt megteszi, kiírja magát a demokratikus közösségből. Magyarországon nem lehet tartósan kormányozni a mostani antidemokratikus és népellenes módon külső támogatás nélkül. Márpedig miután a szovjet csapatok nincsenek í itt, a demokráciaellenes kormányzás bukásra van ítélve, feltéve, c hogy a polgárok nem adják föl demokratikus értékeiket" – állapítja meg Orbán Viktor, aki szerint a magyar kormánynak nincsenek nemzetpolitikai céljai, és nincs mit képviselnie a nemzetközi politikában. A Fidesz elnöke úgy véli, párt-s ja küldetése felépíteni az erős Magyarországot, amely képes segítséget nyújtani a rászorulóknak, az autonóm, alkotó polgárok számára pedig teret nyitni. Hozzátette: készen áll a feladatra, hogy a Fidesz miniszterelnök-jelöltje legyen a következő választásokon.
Orbán szerint a Fidesz örült volna, ha összmagyar listát sikerül állítani Romániában az őszi európai parlamenti választásra. „Nem így történt, ezért nem tudok mást tenni – bár ezt örömmel is teszem –, teljes mellszélességgel támogatom abban Tőkés László püspököt, az erdélyi politika kiemelkedő és hiteles személyiségét, hogy Brüsszelben is elvégezhesse a rá váró munkát” – mondta a volt kormányfő. vissza
A külhoni közösségek döntenek − Több mint kétmilliárd osztható szét a Szülőföld Alapból
Népszava 2007.07.13.
Nem a magyar kormánynak kell Budapestről eldöntenie, hogy milyen újságokat, kulturális szervezeteket támogassanak a külhoni magyarok számára nyitva álló pénzügyi forrásokból. Erről az érintett külhoni magyar közösségek szervezeteinek kell egyetértésre jutniuk, amikor megfogalmazzák a Szülőföld Alap támogatási céljait – ezekkel a szavakkal reagált az alap támogatási politikáját ért kritikákra lapunk kérdésére tegnap Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. A Magyar Nemzet című napilap szerint Erdélyben az alapból nem kaphatnak támogatást az RMDSZ-szel szemben kritikát megfogalmazó szervezetek, s Kárpátalján is hasonló gondok vannak.
A kormány 2006-os hivatalba lépését követően úgy alakították át a támogatási rendszert, hogy a pályázatok elbírálása során csak szakmai szempontok érvényesüljenek – érvelt Gémesi. A kormány a Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció keretében egyeztet a magyarságot érintő átfogó kérdésekről a külhoniakkal. A Szülőföld Alapból támogatható célokról pedig az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum dönt. A pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumnak azonban aktív politikus, legyen az határon túli vagy inneni, nem lehet tagja. Gémesi szerint az új rendszer felállását követően voltak "döccenők”, de azon az elven, hogy a támogatási célokról a külhoniak saját közösségei döntsenek, nem szabad változtatni.
A szakállamtitkár a nemzetpolitika elmúlt egy évét értékelve kiemelte, a külhoni magyarság képes összefogni és szolidáris lenni egymással. Erre példa, hogy a nagyobb lélekszámú külhoni kisebbségek hozzájárultak ahhoz, hogy a kevésbé fejlett területek magyarságának szervezetei felülreprezentáltak legyenek a források elosztása során. Így a Szülőföld Alapból idén elosztható 2,2 milliárd forintból az újvidéki magyarok 22, a kárpátaljaiak pedig 19 százalékot kapnak. Az Alapból eddig egymilliárd forintot osztottak szét, új pályázatokat szeptemberben írnak ki. A szakállamtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Magyarországnak jutó uniós forrásokon túl jelentős támogatási pénzek hívhatóak le Brüsszeltől a határ menti, zömében magyarok lakta területek fejlesztésére. Így például a magyar–szlovák–román–ukrán "határon átnyúló” közös beruházásokban 68,6 millió eurót, vagyis mintegy 17,2 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra.
|
|
