Az államfő könnyebb évre számított. Sólyom László magyar köztársasági elnök a köztelevízió Szólás szabadsága című műsorának adott vasárnap esti interjújában bejelentette: a Tőketerebesre tervezett erőmű felépítése ellen a tőle megszokottnál is erőteljesebben fog fellépni; szándékában áll erről tárgyalni a szlovák államfővel, európai uniós kapcsolatait is latba veti, és demonstratív módon, ahogyan a Zengőt megmászta, ezt a helyszínt is bejárja.
Sólyom László megítélése szerint az elmúlt egy évben elvi szempontból a két legjelentősebb kédés az őszödi beszéd és Horn Gyula kitüntetésének ügye volt. Az első kapcsán az államfő sajnálattal állapította meg, hogy a miniszterelnök nem kért bocsánatot, csak magyarázkodott. Mint mondta: ha a hazugságot egy idő után igazságként tüntetik fel, az nem tisztességes. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy bár ő a Gyurcsány-féle megszorító csomagot "hozomra aláírta", hiába kérte, hogy a reformok végigvételének koncepcióját látni szeretné, azt a mai napig nem prezentálták. Így szerinte nem tudni, hogy a sok lemondással járó megszorítás végül hova vezet. Az államfő azt is hangsúlyozta: az átlagnál jóval tájékozottabb az ország gazdasági helyzetét illetően, mert rendszeresen konzultál közgazdászokkal, vállalatvezetőkkel. Tehát nem azért - mint mondta -, mert a kormány tájékoztatja a legfontosabb mutatókról. Az elnök ezt egyszer kérte a kormányzattól, de nem kapott olyan számokat, olyan helyzetfelmérést, amely valóban mélyreható lett volna, egy olyan anyagot küldtek át neki, amely a sajtóban is megjelent.
Az államfő a legnagyobb ellenzéki pártnak az alkotmányos intézményrendszer hitelét romboló kommunikációjára úgy regált, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerrel "egy kitűnően működő államot lehetne működtetni", az alaptörvénnyel tehát szerinte semmi baj nincs. Kérdésre válaszolva Sólyom László kategórikusan leszögezte, hogy az alkotmány alapján előrehozott választások kiírására neki semmilyen lehetősége nincsen. Az államfő egyelőre nem foglalkozik a népszavazás ügyével. "Abba, ami most történik, az elnök nem szólhat bele" - húzta alá, hozzátéve, hogy a referendum kiírásánál lesz neki dolga.
Horn Gyula kitüntetésének ügye kapcsán a köztársasági elnök leszögezte: nem azért nem adományozott kitüntetést a volt miniszterelnöknek, mert 1956-ban, a forradalom után pufajkás volt, hanem azért, ahogyan akkori szerepét most értékeli. Sólyom leginkább azt kifogásolja, hogy Horn megnyilatkozásaiból az derült ki: fenntartja, hogy 1956 ellenforradalom és nem forradalom volt, és ő pufajkásként a törvényes rendet védte. Az államfő hangsúlyozta: az összes forradalom utáni vérbíró azt mondta utólag, hogy ítéleteivel a rendszert védelmezte.
Az államfő a Tubesre tervezett lokátorállomásra vonatkozó kérdésnél azt emelte ki, hogy a Zengővel szemben a Tubes egy vállalható kompromisszum. Utalt arra, hogy Tubessel kapcsolatban Pécsen népszavazást tartottak, de nem mentek el annyian, hogy a referendum eredményes legyen. Hozzátette: van egy javaslata, hogy a Tubes helyett hol lehetne felépíteni a lokátorállomást, de ezt először az érintett miniszternek mondja el, ha kíváncsi a javaslatára.
Sólyom László a délvidéki magyarság ügyére is kitért az interjúban. Ésszerűnek ítélné, ha a szerbiai magyarság, amely országával együtt nem csatlakozik az Európai Unióhoz, kettős állampolgárságot kapna.
A köztársasági elnök összességében azt mondta: korábban azt hitte, államfői működésének második esztendeje könnyebb lesz.
|
